Savout / שָׁבוּעוֹת

Savout a három zarándokünnepből a második (Peszah, Savout, Szukkot), a törvényadás emléknapja, az új kenyér ünnepe. (a keresztény kultúrában -eltérő tartalommal- a pünkösd).
A szó, Shavuot, azt jelenti, hetek. Ez jelöli a Pészach és Shavuot közötti 7. hét végét. Ez alatt a 7 hét alatt egykor a zsidók megtisztították lelküket az egyiptomi rabszolgaság által ejtett spirituális sebektől és szabad néppé váltak.

A törvény, a Tóra ünnepe

A Tóra két részből áll, az írott és a beszélt törvényből. Az írott Tóra Mózes öt könyvéből áll. Az írott Tórával együtt azonban Mózes az ún. beszélt Tórát is megkapta, ami elmagyarázza az írottat és értelmet ad neki. Ez a beszélt Tóra generációról generációra hagyományozódott és fokozatosan leírásra került a Misnában, Talmudban és Midrásban.
Maga a szó, Tóra, azt jelenti, utasítás vagy útmutatás. A Tóraban 613 mitvah szabályozza az élet minden pontjára kiterjedően a hittel élők napjait. Shavuotkor kapta Mózes a tíz parancsolatot, és a Tóra többi részét az Istentől, amit Mózes aztán tovább adott népének.
Tulajdonképpen a nép születésének is tartják az évfordulót, ugyanis a törvények tették néppé, sőt választott néppé a zsidóságot.

Jóm habbikurím: Az új kenyér ünnepe

Shavuotkor az aratást és az első érett gyümölcsöket is ünnepeljük. Mikor még állt a Jeruzsálemi templom, a szentélyben ezen az ünnepen mutatták be az új kenyeret (számos első érett termény, gyümölcs társaságában: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya), és ekkor ettek először belőle. Az ünnepre a nép a fővárosba zarándokolt és mindent virágokkal díszítettek, még az állatokat is. A virágokkal való díszítés szokása máig is megmaradt, a zsinagógák ilyenkor virágpompában úsznak.

Ünnepi szokások:

Az ünnep napján, illetve a diaszpórában a napjaiban a zsidók tejes, túrós ételeket esznek, amivel a Tóra friss, éltető, tápláló erejét kívánják kifejezni: a Tóra az a tej, amellyel Izraelt, mint gyermekét táplálja Isten.
A tej héberül chalav. Minden héber betűnek van számértéke. Ha a chalav betűinek számértékét összeadjuk, 40-et kapunk, ami pont annyi, ahány napot Mózes töltött a hegyen, amikor megkapta a Tórát.

Nagyon sok zsinagógában Shavuot második napján felolvassák Ruth Könyvét. Több oka is van ennek a szokásnak.

    • Először is Shavuot a születésnapja Dávid királynak, s ez a könyv az ő felmenőiről szól. Ruth és férje, Boaz, ugyanis dédszülei voltak Dávid királynak.
    • Másodsorban az aratás nagyon jól és érzékletesen van leírva Ruth könyvében,
    • Harmadsorban pedig Ruth nem zsidónak született, de betért és teljes szívével magába-fogadta a zsidóságot.

Shavuotkor minden zsidó betért volt, hisz ekkor fogadták be a Tórát és annak minden parancsolatát.

/forrás: wikipedia, hagyományaink.blogspot.co.il/