Lág Báomer / ל״ג בָּעֹמֶר

Lág Báómer  a zsidó naptár szerint: ijár 18, az ómer-számlálás harmincharmadik napja, 

Eleink az aratást peszah 2. napján kezdték, s a kalász levágása és összegyűjtése (hétszer hét napon át) az ötvenedik napig tartott. (savuot -a hetek- ünnepe). A learatott gabonából naponta egy kalászt kévébe kötve számlálták az eltelt időt

A pészah és sávuót közötti örömteli napokba a történelem során azonban gyász is vegyült. A római birodalom elleni Bar Kochba-felkelésre, Akiba rabbira és tanítványaira, - a tanítványok között pusztító pestis járvány huszonnégyezer áldozatára (is!) emlékezünk ezekben a napokban. A gyász napjaiban - a hagyomány szerint - nem tartanak esküvőt, nem vágatnak hajat, tilos a tánc és a zene. A legenda szerint a pestis - járvány lág báómerkor, az ómer-számlálás harmincharmadik napján nem szedett áldozatot, s ezért a gyászos napokat az öröm ünnepe váltotta fel.

ZRP_4789-1

Évszázadok óta ezen a napon a házasságok százait kötik, s a gyerekek tüzeket gyújtanak „ melynek fénye bevilágítja az egész országot” Napjainkban sincs ez másként, ez a nap iskolaszüneti nap, s a vidámságról és a fiatalságról szól.

Megjegyzés : az ünnep nevéből az első tag betűinek számértékét jelzi. (a lág betűinek értéke :  ל/lamed/ : 30, és ג /gimel/ : 3, összesen 33 ). - Az ünnep nevéből a második tag az ómer(kéve)-számlálásra utal.