néhány gondolat a zsidó naptárról

A héber naptár a bibliai időkig nyúlik vissza. Mai formáját i.e. 359 körül nyerte el a babilóniai naptárból II. Hillel uralkodása alatt. Héber neve lúah, nevezik zsinagógai naptárnak is, mivel a világ zsidósága vallási célokra csak ezt használja és ez Izrael Állam hivatalos naptára is.

A naptár a Világérára épül, az időszámítás kezdőpontjának a világ teremtését veszi. Ezt a teremtést - bibliai visszaszámlálások alapján - i. e. 3761. Tisri hónap 1. napjára, este 11 óra 11 perc 20 másodpercre tették. Ennek megfelelően a zsidó és a "keresztény" év közötti különbség kb. 3761 év. A zsidó évből a "keresztény" évet úgy kapjuk meg, hogy kivonunk belőle 3760-at, illetőleg, ha már elmúlt Tisri 1. (szeptember-október táján, lásd alább), 3761-et.

Megjegyzendő, hogy az évszámokat hagyományosan betűkkel jelzik úgy, hogy az ezreseket elhagyják (azaz 5757 helyett csupán 757-et írnak; ezt nevezik kis időszámításnak). A héber betűk számértéke a következő:

 

alef

1

Tet

9

ájin

70

Bét

2

Jod

10

80

gimel

3

Káf

20

cadí

90

dalet

4

Lamed

30

kof (q)

100

5

Mem

40

rés

200

Váv

6

Nun

50

sín

300

Het

7

Szamekh

60

táv

400

Így 5757-et a következő betűkkel írják le: Táv, Sín, Nun, Het. 

Mikor van a zsidó év első napja?

Ez attól függ, mivel 4 különböző nap közül lehet választani.

Tisri 1. “Rosh HaShanah” a valódi őszi évkezdet. Ez a nap a világ teremtésének ünnepe és az új naptári év kezdetét jelöli.

Svát 15. “Tu B’Svát”, Tavaszi évkezdet, a fák, virágok új éve, a gyümölcsök virágzásakor kezdetekor.

Niszán 1. “Királyok új éve”, Az első hónapnak is tekintik,

Elul 1.

A zsidó naptár hónapjai valódi holdhónapok, újholdtól újholdig tartanak; általában minden páratlan hónap 30, minden páros 29 napos. A 29 és 30 napos hónapok biztosítják, hogy amikor az év újholddal kezdődik, minden hónap ugyanígy kezdődjön.

A hónapok nevei babilóniai eredetűek.

A hónap neve

A napok száma

Mikor van?

Állatövi jele

Niszán

30 napos

kb. március-április

Kos

Ijár

29 napos

kb. április-május

Bika

Sziván

30 napos

kb. május-június

Ikrek

Tamuz

29 napos

kb. június-július

Rák

Áv (Ab)

30 napos

kb. július-augusztus

Oroszlán

Elul

29 napos

kb. augusztus-szeptember

Szűz

Tisri

30 napos

kb. szeptember-október

Mérleg

Hesván (Marhesván)

29/30 napos

kb. október-november

Skorpió

Kiszlév

29/30 napos

kb. november-december

Nyilas (Íj)

Tévét

29 napos

kb. december-január

Bak

Svát

30 napos

kb. január-február

Vízöntő (Vödör)

Ádár

29 napos

kb. február-március

Halak

Szökőévben

Ádár (rison)

30 napos

 

 

Ádár séni

29 napos

 

 

Mivel bizonyos ünnepek az évnek csupán bizonyos napjaira eshetnek, az évnek és a szökőévnek is három-háromfelé változatát használják:

az év így lehet 353, 354, 355 vagy 383, 384, 385 napos. Hesván és Kiszlév hónapjai lehetnek egyaránt 29 és 30 naposak; ha mindkettő 30 napos, teljes, ha mindkettő 29, hiányos, ha Hesván 29, Kiszlév 30 napos, sorrendjük szerinti évről beszélnek. (Ezért nevezik Hesvánt Marhesvánnak, azaz Hesván úrnak, mert az év napjainak meghatározásakor ez a hónap az "úr" az esztendőben.) Ebből következik, hogy egy-egy zsidó ünnep nem mindig ugyanarra a "keresztény" keltezés szerinti napra esik - a lehetséges eltérés mintegy harminc nap. Így a zsidó újév (Tisri 1.) szeptember 6. és október 5. között van valamikor (de csak hétfőre, keddre, csütörtökre vagy szombatra eshet).

A zsidó naptár ismer egy Iggul nevezetű, 247 év terjedelmű ciklust is, ami 13 19-es ciklusból áll; az Iggulokban ugyanis az egyes évtípusok azonos sorrendben következnek.

A zsidó hét nem kötődik sem a hónaphoz, sem az évhez. Mivel a pihenőnap az utolsó nap, vasárnappal (szombat estével) kezdődik. A hét napjának nev

jom rison

Első nap

Vasárnap

jom séni

Második nap

Hétfő

jom slisi

harmadik nap

Kedd

jom revii

negyedik nap

Szerda

jom hamisí

ötödik nap

Csütörtök

jom sisí

hatodik nap

Péntek

(v. erev sábát

a szombat előnapja)

 

sábát

Szombat

Szombat

Az egyes napokat napnyugtától napnyugtáig számítják.

Ezért az ünnepek - a szombat is - is mindig előző este, napnyugtakor kezdődnek. A végükkel viszont megvárják az első három csillag felbukkanását. Az ünnepekkel kapcsolatos, hogy a vallás és a hagyomány parancsára egyes ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek (általában 4-re a hétből). Mivel a zsidó ünnepek meghatározásakor elvben a jeruzsálemi idő az irányadó, a diaszpórában szokássá vált, hogy bizonyos, Izraelben 1 napos ünnepeket 2-2 naposként ülnek meg.

Az ünnep neve

Az ünnep meghatározása

Mikor van

Erev peszav

A peszah előnapja

Niszán 14.

Peszah

Az egyiptomi kivonulás emléknapja, ősi tavaszi ünnep

Niszán 15-22.

Lág baómer

Az ómerszámlálás 33. napja, örömünnep

Ijár 18.

Savout

A Szináj-hegyi Tóraadás emléknapja, ősi aratási ünnep

Sziván 6-7.

Tisá beáv

Gyásznap a jeruzsálemi Szentény pusztulásának emlékére

Áv 9.

Ros hásáná

A zsinagógai újév

Tisri 1-2.

Jom kipur

Az engesztelés napja

Tisri 10.

Szukot

Sátrak ünnepe a 40 éves sivatagi vándorlás emlékére. A betakarítás ünnepe

Tisri 15-21.

Smini aceret

Az őszi ünnepek zárónapja

Tisri 22.

Szimhát Tórá

A Tóra örömünnepe

Tisri 23.

Hanuka

Makkabeus örömünnep a jeruzsálemi Szentély újjáavatásának emlékére

Kiszlév 25-től nyolc napon át

Tu bisvát

A fák újéve

Svát 15.

Purim

A bibliai Eszter könyvében leírt események emlékünnepe, a zsidó farsang

Ádár 14

Megjegyzések: Peszahnál az első és az utolsó két nap a főünnep. Szukotnál az első két nap a főünnep.

A zsidó hagyományban minden 7. év szombatév: ilyenkor adósságokat engedtek el, és munkatilalom volt (pl. pihentették a földeket). Minden 7 szombatév után egy ún. Jóbel-év következett (azaz minden 50. évben): ilyenkor felszabadították a rabszolgákat, visszaadták az elkobzott, kisajátított birtokokat, és a száműzöttek is visszatérhettek.

forrás: Schramm Judit / valtozovilag.hu /