/Erush Sivan/
Ahogyan arról korábban már írtunk a shalom olim.com információs oldalon, az izraeli törvények szerint minden 18 év feletti izraeli állampolgár, illetve izraeli állandó lakóhellyel rendelkező lakos köteles társadalom biztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ez lesz az alapja a későbbi nyugdíjnak, táppénznek vagy munkanélküli segélynek és egyéb juttatásoknak.
A közteherviselés e szerteágazó témájában új bevándorlóként nem könnyű eligazodni, ezért februárban vendégül láttuk a HaMoadonban Jehudit Ben Abu-t, a Bituah Leumi osztályvezetőjét. (Szakértőnk, aki Friedman Juditként Kárpátalján született, 1973 óta él az országban és több mint 20 éve dolgozik a Bituah Leuminál.)
I.
A beszélgetésnek mindjárt az elején tisztáztuk, hogy a társadalom biztosítási törvény alól a férjezett nők kivételt képeznek,
ha nem dolgoznak munkahelyen, a férjük jogán válnak biztosítottá,- amennyiben belépnek a munkaerő piacra, természetesen nekik is fizetniük kell. A járulék mértéke attól függ, hogy valaki foglalkoztatott, egyéni vállalkozó, esetleg háztartási alkalmazott vagy nyugdíj mellett végez munkát. (Jehudit elhozta a Bituah Leumi hébernyelvű prospektusát, melyből tájékozódni lehet a pontos összegekről. Interneten keresztül itt érhető el az aktuális információ.)
Sokunkat érdeklő kérdés: honnan tudhatom, hogy fizetik-e utánam a társadalombiztosítási jutalékot vagy tartozásom van?
– Aki dolgozik, annak munkáltatójától fizetési kimutatást, úgynevezett tlus maszkoretet kell kapnia minden hónapban. Ezen a munkáltatónak fel kell tüntetnie, hogy milyen járulékot, adót fizetett utánunk. Ezt érdemes gyűjteni, (ahogyan az évente kapott összefoglaló, 106-os dokumentumot is), mert a Bituah Leumi felé ezzel tudjuk igazolni, hogy dolgoztunk és a fizetésünkből levonták a Bituah Leumi számára fizetendő díjakat. Ezzel a dolgozó védve van. Amennyiben a munkáltató mégsem fizeti be a járulékokat, akkor az ügyet a Bituah Leumi jogi útra tereli, de akkor is elismeri a dolgozó munkaviszonyát.
– A Bituah Leuminál is figyelemmel kísérik a járulékfizetést, amennyiben három hónapnál régebben nem érkezett befizetés egy teudat zeut számra, a szervezet fizetési felszólítást küld és automatikusan kirója az alap fizetendő díjakat.
A járulékfizetéssel kapcsolatos tartozásról mindenki saját maga, a Bituah Leumi honlapján keresztül is tájékozódhat. Ehhez először egy helyi irodában személyesen kell kiváltani a belépési kódot, de azt követően sorban állás nélkül, otthonról adhatunk be kérelmeket, nyújthatjuk be a táppénzes igazolást, stb. Konkrét kérdéseket is küldhetünk, melyre a Bituah Leumi munkatársai válaszolnak.
Mi a teendő, ha hosszú időre elhagyom Izraelt?
– A járulékfizetési kötelezettség csak öt év után szűnik meg, addig mindenképpen fizetni kell magunk után az alapdíjakat, még akkor is, ha bejelentettük, hogy elhagyjuk az országot. Elmaradás esetén tartozásunk keletkezik a Bituah Leumi felé, amelyet öt éven belüli visszatéréskor kamatostól, ügyintézési díjakkal megfejelve hajtanak be rajtunk. Ha fizettünk, akkor öt éven belül bármikor visszatérve, akár turistaként is jogosultak vagyunk az orvosi ellátásra. Ha valaki öt év távollét után tér vissza az országba, akkor automatikusan „tosáv hozer” státuszt kap, visszatérő rezidensnek számít és eltörlésre kerül a korábbi bituah leumis tartozása.
Hogyan és mennyi időn belül rendezhetem a tartozásom?
– Azt követően, hogy írásban vagy telefonon értesítettek minket a konkrét tartozásról, lehet egyeztetni a Bituah Leumi ügyintézőjével. Külön kérvényre eltörlik a büntetőkamatot és akár három évre elnyúló részletfizetésre is lehetőség van.
Addig, ameddig a tartozás fennáll, milyen szankciók lehetnek életben velem szemben?
– A tartozás fejében a Bituah Leumi zárolhatja a bankszámlát
– Megakadályozhatja, hogy az adós elhagyja az országot, (de erre általában csak akkor kerül sor, ha nem sikerült az egyeztetés az adóssal és már behajtási fázisba kerül az ügy).
– Az is előfordulhat, hogy a tartozás fejében a Bituah Leumi az általa fizetendő támogatásokból (családi pótlék, munkanélküli segély, stb.) tart vissza bizonyos összeget.
Mit tehetek, ha kiderül, hogy a munkáltatóm évekig nem fizetett utánam semmit?
– Ebben az esetben a fizetési kimutatásokat kell bemutatni a Bituah Leuminak,(Ezért érdemes gyűjteni a fizetési kimutatásokat illetve a 106-os dokumentumot.)
– Ezt követően a Bituah Leumi azonnal törli az egyén tartozását és a hiányzó összeget a munkáltatón hajtja be.
Ki kaphat jövedelemkiegészítő támogatást (haslamat haknasza)? Hogyan lehet igényelni? Mennyi az összege?
Attól függően, hogy valaki / egyedülálló vagy / gyermekét egyedül nevelő, / esetleg házaspár, / nyugdíj előtt áll vagy nyugdíjas / van e egyéb jövedelemkiegészítő bevétele, (munkabérből, befektetések utáni kamatból vagy más forrásból származó-bruttó-jövedelme),- különböző összegű lehet a jövedelemkiegészítő támogatás. A pontos feltételekről itt tájékozódhatnak.
– Újdonság, hogy még korábban a saját tulajdonú autó vagy ingatlan kizáró ok volt, mára ez megszűnt, van viszont értékhatár az autóhoz kötve. Amennyiben az autó értéke nem haladja meg a 41.373 sékelt, akkor folyósítható jövedelem-kiegészítés, (feltéve, hogy erre az alacsony havi bevétele alapján az érintett jogosult.)- Természetesen kivételt képez, ha valakinek a betegsége miatt valami speciális igényű autóra van szüksége, akkor ez az érték akár magasabb is lehet.
– Az sem korlátozó tényező, ha valakinek van némi megtakarítása (bank, nyugdíjalap), – amennyiben ennek értéke egyénileg nem haladja meg a 35,216 sékelt vagy házaspárra számolva az 52,824 sékelt, – akkor szintén jogosult lehet jövedelemkiegészítő támogatásra.
A nyugdíjas egyedülálló (70 év alatt) az alap öregségi ellátással együtt havi 3237 sékel, egy házaspár gyerek (18 év alatti vagy katona) nélkül 5117 sékel támogatásra jogosult. (70-80 év között illetve 80 év felett ez az összeg némileg módosul.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy azok számára, akik jövedelemkiegészítő támogatást kapnak, korlátozva van, hogy hányszor és mennyi időre hagyhatják el az országot.
– Nyugdíjas kor előtt évente csak egyszer utazhatnak el. A távollét időtartama attól függ, hogy hetente vagy havonta kell aláírniuk a munkaügyi hivatalban.
– Nyugdíjas kor után, évente három alkalommal, összesen maximum 72 napra, függetlenül attól, hogy házaspárról vagy egyénről beszélünk.
– Amennyiben a külföldi tartózkodás meghaladja a 72 napot, akkor időarányosan megvonásra kerül a jövedelemkiegészítő támogatás.
Hogyan számolják ki a nyugdíj összegét, mitől függ, hogy mekkora lesz a nyugdíjam?
Először is tisztázni kell, hogy Izraelben ma két lábon áll a nyugdíjrendszer. A nyugdíjunk egyik forrása, az úgynevezett kizbát zikna, az állami öregségi támogatás, a másik forrása az aktív évek alatt a munkáltatónktól (bérünk 6,5%) és tőlünk (6%) levont összeg, amelyet a különböző magánnyugdíjpénztárba kell befizetnünk.
A magánnyugdíj pénztáraknak legalább évente egyszer elszámolást kell küldeniük. Aki ennek ellenére bizonytalan abban, hogy pontosan milyen pénztárba fizet ill. fizetnek utána,( ezen a weboldalon ) a teudat zeut szám és az okmány kibocsátásának időpontja, valamint néhány egyszerű kérdés után választ kaphat.
Ma a nyugdíjkorhatár férfiak számára 67 év, a nőknek 62, (de ezt várhatóan 64 évre fog növekedni). Ezt követően jogosult az állampolgár a normál időskori ellátásra (kizbát zikna),
– ha 60 éves kora előtt alijázott, és igazoltan dolgozott legalább 144 hónapot Izraelben, vagy
– a nyugdíjkorhatár elérése előtti tíz évben legalább 60 hónap munkaviszonyt tud igazolni, vagy
– van legalább 60 hónap biztosított jogviszonya és az alija időpontjához viszonyítva, a biztosított hónapok száma magasabb, mint a nem biztosított.
(Aki 60 éves kora után alijázott, az sem marad ellátatlan, de ő egy speciális öregségi ellátásra jogosult.)
Amennyiben valaki 67 éves kora után még dolgozik, csak akkor kaphatja meg teljesen vagy részben az öregkori ellátást, ha megfelel a jövedelem kritériumoknak (pl. ha egyedül él és a bruttó fizetése kevesebb mint 6014 sékel havonta, akkor jár neki az öregségi támogatás 100 százaléka, amennyiben azonban a bruttó bére 9648 sékel/hó felett van, akkor 70 éves koráig nem jogosult az ellátásra, azt követően azonban már függetlenül a fizetés nagyságától jár neki az öregségi támogatás. Az összeghatárok családi állapottól függően változnak). Ezt a normál időskori ellátást akkor is megkaphatják a biztosítottak, ha tartósan külföldön élnek.
Öregségi ellátást azok az idős korban alijázók is kaphatnak, akik kevesebb mint 144 hónapot dolgoztak Izraelben, de elérték a nyugdíjkorhatárt. Azonban ha úgy döntenek, hogy elhagyják Izraelt, az ellátást számukra nem folyósítják tovább.
Az alap öregségi ellátás összege államilag meghatározott és évről-évre változik, jelenleg 80 éves kor alatti egyén számára 1558 sékel/hó, házaspár számára 2342 sékel/hó.
Az alap öregségi ellátásra, különböző kiegészítések is járnak, maximum 50 százalékig. Ezt az elmúlt években különböző módon számolták ki (a beszélgetés során ennek módja tévesen hangzott el!), 2019-től a Bituah Leumi honlapja alapján az alábbi számítási mód van érvényben: „minden biztosított év után +2 százalék, beleértve az első évet is”.
(Példa: Josi 30 éves korában alijázott, az ulpán elvégzése után azonnal munkába állt, 67 éves korára összesen 37 év társadalom biztosítási jogviszonya van. Akkor számára 37x 2% = 74% plusz járna, de mivel csak maximum 50 százalék lehet a kiegészítés, az ő öregségi támogatása 1558×1,5= 2337 sékel/hó lesz.) Amennyiben valaki a nyugdíjkorhatár elérése után még dolgozik és nem veszi fel a nyugdíját, akkor évente +5% emelésre jogosult, maximum 70 éves koráig, ezt követően már mindenképpen jár neki a nyugdíj és amellett, ha tud még dolgozhat is, de ez már nem befolyásolja a nyugdíja összegét, csak a fizetendő társadalom biztosítási járuléka lesz kevesebb, mint korábban. (A fenti példánál maradva, Josi az öregségi támogatását maximum +65%-ig tudja feltornázni.)
———
A következő részben a táppénzzel, a rokkantosítás folyamatával, valamint a tartósan beteg hozzátartozók ápolásával kapcsolatosan elhangzott információkat osztjuk meg veletek!
Figyelem! a fentiekben részletezett információk kizárólagosan az általános tájékoztatást szolgálják. A közreadottak rendszeresen frissítésre kerülnek, de semmi esetre sem követik automatikusan a jogszabályi változásokat. A megjelölt források, és jogszabályi hivatkozások ezzel szemben részletesebb és a jogszabályi környezet változásait folytonosan követő információkat tartalmaznak, ezért elengedhetetlen, a konkrét és személyre szabott döntések meghozatalát megelőző tanulmányozásuk
