Szukkót/ Sukkot / סֻכּוֹת
„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról. És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, akik belől vannak a te kapuidon…” Szukkot ünnepe, több hagyománynak az ötvözete: a sátraké, a betakarításé, és a vízmerítésé.
Hosáná Rabbá a nagy segítségkérés napja.
Szukkót a sátrak ünnepe (zmán szimháténu – örömünk ünnepe néven is ismeretes)
A sátor (szuká) az egyik szimbóluma az ünnepnek, azoknak az éveknek az emlékezete, mikor is az egyiptomi kivonulást követően 40 évig sátrakban laktak eleink, mielőtt bevonultak az új/régi hazába, a Kánaán földjére. Hagyomány szerint a szukát a szabadban kell felállítani, legalább három oldala kell, hogy legyen és a tetejét úgy kell fedni, hogy éjjel látni lehessen a csillagokat, de nappal az árnyékos rész legyen a több.
A másik fontos kelléke az ünnepnek a csokor, mely négy növényből áll: díszfa gyümölcse (etrog), egy pálmaág (luláv-erről kapta a csokor is a nevét), három mirtuszág (hádász) és két fűzfaág (árává)
(Vannak akik számelméleti (gemátria) magyarázatot is adnak a kellékeknek: például a luláv és az élet héber betűs számértéke egyaránt 68.)
Szukkót a betakarítás ünnepe (hág háászif)
A Tóra így tesz említést róla: „Három ízben szentelj nekem ünnepet az esztendőben (…) a betakarítás ünnepét, mikor távozik az év, midőn begyűjtöd termésedet a mezőkről…..”
A betakarítás befejeződött, eljött az ünneplés, és a hála ideje. Hálát adva a jó termésért, sikeres szüretért.
Szukkót a vízmerítés örömünnepe (szimhát bét hásoévá)
Amelyről a Misna azt írja: „Aki nem látta a vízmerítés ünnepét, nem látott életében igazi örömöt”. Valódi karnevál. A vízmerítés ünnepének hagyománya szerint ekkor dől el a következő termés bősége, ekkor dől el az életet jelentő (elrendeltetett) csapadék mennyisége.
Hosáná Rabbá a nagy segítségkérés napja.
Az ünnep hetedik napja, noha csupán fél-ünnepnek számít, különös jelentőséggel bír. Ez a Ilyenkor hétszer járják körül az ünnepi csokorral a zsinagógát, s éneklik a hosáná (Segíts meg) refrénnel visszhangzó dalokat. (Ez utóbbi, bibliai kifejezésből ered a magyar hozsánna szó.)
Szukkót ünnepéhez jelentős történelmi esemény is kötődik, A jeruzsálemi első Szentély felavatására 960 körül Szukkót ünnepén került sor.
Végezetül fontos naptári vonatkozása is van az ünnepnek, ugyanis a Peszáh és a Szukkót (mindkettő hét napos) pontosan felezik az évet és mindegyik holdtöltével veszi kezdetét.
