Jom Kippur / יום כיפור /
Ahogy a RosHasaná az ítélet napja, úgy Jom Kippur az Engesztelésé. A Zsidó lét talán legszentebb napja. Ez a nap, pontosabban ez a 25 óra az önvizsgálatról, az imáról és a böjtről szól. Ez az a nap amikor bezárnak az üzletek, nincs televízió se rádió. Izraelben ezen a napon megáll az idő, minden elnémul, csak az Ősi dallam, a „Kol Nidré” (minden fogadalom) töri meg néha a csendet. Ez a nap, amikor nincs közlekedés, kiürül az utca, a közutakat a gyerekhad veszi birtokba.
Ez a nap, amikor a hittel élők, az azt tagadók, kételyként megélők között elmosódnak a határok, mert nem hit kérdése a számvetés, szembenézés a azzal amit magunk mögött hagytunk……
BABITS MIHÁLY: JÓNÁS KÖNYVE
Zsinagógai közösségekben az engesztelés napjának egyik nemes hagyománya a Jóna (Jónás) Könyvének a felolvasása. A megbocsátó kegyelemről szóló történet számunkra, magyar-ajkú zsidók számára különösen szép Babits Mihály tolmácsolásában:
BABITS MIHÁLY:
JÓNÁS IMÁJA
Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s ugy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelző karókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt egy mégvakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s, szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy mig az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.